A
második rész után féltem attól, hogy ebben a részben is csalódom, mert a
Valahol messze nagyon nem tetszett. Szerencsére hamar kiderült, hogy ez a rész
sokkal jobb, mint a második, noha Az emlékek őrét még ez sem közelíti meg. Nagy
erőssége volt, hogy felbukkantak benne szereplők az előző kötetekből, valamint
az, hogy a hangulata sokban hasonlított az első kötetéhez. Tetszett még, hogy
ebben a kötetben már horrorba hajló elemek is megjelentek, ami feltételezi,
hogy az olvasók is a sorozattal nőnek, ami növelte nálam az kötet élvezeti
értékét. A főszereplő személye nagyon jó választás volt, habár az elején kissé
szkeptikus voltam ezzel kapcsolatban, de a végére kellemeset csalódtam.
Ami
az előző részhez hasonlóan nem tetszett itt sem, hogy a cselekmény még mindig
nem elég. Sokat javult, de az elsőhöz képest még mindig kevés. Illetve egy
bizonyos szereplővel kapcsolatban azt éreztem, hogy direkt nem fedi fel róla az
információkat a szerző, mert majd a negyedik részből kiderül. Értem én, hogy
szükséges írói fogás, de itt nagyon direktnek és erőltetetnek éreztem az olvasó
homályban tartását.
